slide 1

“Úgy gondolom, többek óhaját tolmácsolom, amikor mihamarabb újbóli meghívását sürgetem – valamennyien gazdagabbak leszünk, ha minél több oldaláról megismerhetjük ezt a kétséget kizáróan zseniális muzsikust.”

Szabó Balázs, zenetörténész

slide 2

…Tre Hymni című darabja gyönyörűséges násza volt hagyománynak és invenciónak; letisztult igényesség és imponáló ízléssel szerkesztett szólamok jellemezték mindvégig.

Aszódi Márk, revizoronline.com

slide 3

“… az érzékenyen megkomponált zongoratételek maguk azonban egy szuverén alkotóegyéniség változatos megnyilatkozásai, mindenfajta utánérzés mellékíze nélkül.”

Csengery Kristóf, Élet és Irodalom

 

 

slide 4

“… máris kifogástalan felkészültségű, sok műfajban otthonos, izgalmasan egyéni arcélű komponistaként ismeri őt a zenei világ.”

Szabó Balázs, feol.hu

slide 6

“…a művész fejből szólaltatta meg ezeket a hihetetlenül bonyolult kompozíciókat egyetlen melléütés, egyetlen zenei hiba nélkül, bámulatosan színes regisztrációval, minden apró részletre kiterjedő koncentrációval, és valami elegánsan hűvös, ugyanakkor letaglózóan magabiztos előadásmóddal.”

Szabó Balázs, feol.hu

Sajtómegjelenések« Back: Sajtómegjelenések

Emlékezetes est Pitti Katalinnal és Virágh András Gáborral

Székesfehérvár – Hétfő este Pitti Katalin operaénekesnő és Virágh András Gábor orgonaművész nagysikerű hangversenyével véget ért az idei Mesterbérlet-sorozat.

…ezzel együtt talán nem bántok meg vele senkit, ha kijelentem: az est igazi szenzációja Virágh András Gábor fellépése volt. (Mivel évek óta van szerencsém ismerni úgy játékát, mint műveit, számomra ez persze nem volt akkora meglepetés.) Gazdag műsorán Buxtehude g-moll prelúdiuma,  Bach a-moll prelúdium és fúgája, Liszt Hosannah-ja és Vierne 1. orgonaszimfóniájának fináléja kapott helyet.

Akik kicsit is járatosak az orgonairodalom világában, valószínűleg elhűlnek a következő mondatot olvasván: a művész fejből (!) szólaltatta meg ezeket a hihetetlenül bonyolult kompozíciókat   egyetlen melléütés, egyetlen zenei hiba nélkül, bámulatosan színes regisztrációval, minden apró részletre kiterjedő koncentrációval, s valami elegánsan hűvös, ugyanakkor letaglózóan magabiztos előadásmóddal.

Telhetetlen lévén persze keseregtem kicsit, hogy Virágh András Gábor ezúttal csak orgonistaként mutatkozott be nekünk, hiszen zeneszerzői tevékenységét ő maga az előadóművészinél is fontosabbnak tartja, s valóban: máris kifogástalan felkészültségű, sok műfajban otthonos, izgalmasan egyéni arcélű komponistaként ismeri őt a zenei világ.
Úgy gondolom, többek óhaját tolmácsolom, amikor mihamarabb újbóli meghívását sürgetem – valamennyien gazdagabbak leszünk, ha minél több oldaláról megismerhetjük ezt a kétséget kizáróan zseniális muzsikust.